Read the Bible

¹ Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.² Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr.³ Az Úr megõrzi azt és élteti azt; boldog lesz e földön, és nem adhatod oda ellenségei kivánságának.⁴ Az Úr megerõsíti õt az õ betegágyán; bármilyen az ágya, megkönnyíted betegségében.

⁵ Én azt mondtam: Uram kegyelmezz nékem, gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!⁶ Ellenségeim rosszat mondanak felõlem: Mikor hal meg és vész ki a neve?⁷ Ha látogatni jön [be valaki,] hiábavalóságot beszél; szíve álnokságot gyûjt össze magának, kimegy az utczára [és] beszél.⁸ Minden gyûlölõm együtt suttog reám, gonoszat koholnak ellenem:⁹ Istennek átka szállott õ reá, s mivelhogy benne fekszik, nem kél fel többé!¹⁰ Még az én jóakaróm is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet ette, fölemelte sarkát ellenem.¹¹ De te Uram, könyörülj rajtam és emelj föl engemet, hadd fizessek meg nékik!¹² Abból tudom meg, hogy kedvelsz engemet, ha ellenségem nem ujjong felettem;¹³ Engem pedig feddhetetlenségemben támogatsz, és színed elé állatsz mindenha. [41:14] Áldott az Úr, Izráelnek Istene öröktõl fogva mindörökké. Ámen, ámen!